Még több kiscsillag...

...már alig vártam Drága, hogy gép elé kerüljek és végre elolvassam az idei év legelső bejegyzését kis blogunkon, naná, hogy Tőled:-)

...és köszönöm a kis irományt, az őszinte szavakat. és rosszul veszed észre, mert talán jobban számítasz most, mint az elmúlt hetekben vagy hónapokban...talán nem rohanok fejvesztve Hozzád kétnaponta, talán nem bombázlak üzenetekkel, talán nem "zaklatlak" azzal, hogy "mi lesz már Veled Drága?"...de elhiheted nekem, hogy nagyon...nagyon-nagyon számítasz és minden pillanatban a buksimban vagy. Ezek mellett nem tagadom, hogy kicsit visszaléptem - vagy nem is tudom, hogy hogyan kellene ezt leírnom - akkor, amikor újra ott voltál, és kétségbeesve mondtad, hogy nem tudod, hogy hogyan legyen tovább...ilyenkor általában lefelé görbül a kicsi szám, és az a végtelen optimizmus, amit igyexek minden helyzetben előhozni magamból, hirtelen a milliomod részére csökkent...s talán emiatt volt a szombat esti "döntésem"...ami aztán megváltozott, talán nem is volt igaz, de mindenképpen komoly...és láttam az arcodon, hogy szeretsz, és láttam a szemedben, hogy sokat jelentek Neked, és láttam rajtad, hogy ezt Te nem akarod...hidd el, hogy én sem, csak tudod néha nagyon...nagyon pocsék érzés az, hogy nem bújhatok Hozzád akkor és ott, ahol csak akarok...és talán azért érzed azt, hogy "hanyagollak", vagy talán nekem ez az egész már nem is számít, hát azért van, mert azt mondtad, motiváció kell...motiváció azért, hogy végigcsináld, motiváció ahhoz, hogy végig tudd csinálni, és motiváció ahhoz, hogy Velem akard most és utána is...és biztos vagyok abban, hogy mással, más helyen, más időben boldog lehetnél Te is és én is...de ez még elvi szinten sem fordul meg a buksimban...és nem akarok mással boldog lenni...és tudom, hogy mit tudsz adni, és tudom, hogy mennyit tudsz adni, és tudom, hogy mennyire tudsz adni...és ezért és azért, mert minden hibád, és minden múltad, a tulajdonságadi és "kilengéseid" ellenére...szeretlek Téged...és melletted akarok majd megöregedni...mondjuk ez nagyon jó lenne...meg még egy csomó más dolog is van, de egyenlőre nem terhellek ezzel...szval "vizsgázz" csak Te is nagyon ügyesen majd...és én meg majd büszke leszek Rád...és most szándékosan nem írtam le azt, hogy: "bárhogy is alakul az életünk"...most ismét optimista vagyok, és ezt az alternatívát elvetem...együtt kellene alakulnunk...

Pussz-pussz: Bukismanód

Ui:A rántott husis vacsit nem feledem...ahol én leszek a Te, Te pedig az én desszertem!;-)