68 nap, azt hiszem

Remélem Drága jól beöltöztél, mert innen a szobából kinézve sincs valami fényes időjárás. ugye nem fogsz túl sokat dolgozni? még emléxel, te mondtad egyszer: "a munka-a mondással ellentétben-nem nevel szép testet"...hozzáteszem neked egyébként is olyan tested van, amiért bármit odaadnék. mondjuk az enyémet, cserébe;-)
És köszönöm a tegnapi "röpke" látogatást, nagyon jó érzés volt, ahogyan csak néztél engem, ahogyan beszélek, ahogyan mozgok, ahogyan rád mosolygok két hülye belépőjegy között...és nagyon-nagyon jól néztél ki, és tényleg észrevehetően simul ki az az édes pofikád! öröm volt Rád nézni, végre kicsit őszinte volt a mosolyod, olyan, ami nem azt sugallta:"pocsék az élet, és reménynek nyoma sincs"...hanem valami egészen mást. szóval tényleg örülök, hogy láttalak, és annak is, hogy talán kezd visszatérni beléd az "élet" és talán jó úton haladsz a "régi, mosolygós, életvidám" Fecó felé.
Mindenben segítek neked, amiben csak tudok. tudom, hogy az olyan napok, mint amilyent pl. hétfőn produkáltam, csak megnehezítem a dolgodat, de sajnos nem mindig tudom úgy kezelni ezt, ahogyan kellene. az, hogy ez miért van, azon az estén megbeszéltük...csak szeretlek nagyon Téged, és minden pillanatban rettegek, hogy elveszítelek.
Egyik nap írtad, nem akarsz elveszíteni, mert azzal elveszítenél MINDENT. elhiszed, hogy valahogyan én is így érzek? ezt nem akarom...
Azt hiszem, most ennyi, megyek, kicsit pakolászok, vagy csak pislogatok ki szöszi bukismból.
Legyen szép napod Drága és tudd, hogy minden percben Rád gondolok!
Csókica.
Buksim.