Ismét én

Ismét én.
És ne aggódj értem. El sem tudod képzelni, mennyire pocsékul érzem magamat Nélküled. tudom, hogy haragszol rám, hogy nem esik jól, hogy nem jelentkezek...hidd el, én is nagyon nehezen viselem, magát a tényt, hogy semmit sem tudok rólad.
Lehet, hogy ez most gonoszság, de egy kicsit érezd, mennyire rossz ez a bizonytalanság, ez a félelem, ez az örökös aggódás...amiatt, hogy mi lesz. Te most azért idegeskedsz, hogy vajon mi lehet velem...ami az én esetemben abban nyilvánul meg, hogy azon idegeskedek a nap minden pillanatában, hogy mi lesz, hogy lesz, leszel-e még...
Fáj ez a bizonytalanság. olyan ez, mint talán neked ez a mai nap. nem tudod, hogy mi van velem, félsz, hogy elveszítesz, félsz, hogy talán már elveszítettél...hogy más után nézek, hogy majd nem kellessz...nekem ugyanennyire fáj ám!
Igazából nem tudom, hogy miért csinálom. magamnak is ártok ezzel, akárcsak neked. hidd el, én nem megnehezíteni akarom, az amúgy (most) sem egyszerű életedet...csak éreztetni, hogy nap mint nap mit kell átélnem Veled kapcsolatban. nekem a bizonytalanságnál talán nincsen rosszabb érzés...hasonló az egyedülléthez.
Beledöglök abba, hogy nem látatlak, hogy nem törődsz velem úgy igazán, mert nem tudsz, mert a "jelenlegi szabályaink miatt" nem lehet...olyan szeretethiányom van, a Te szeretetednek a hiánya...hogy azt elmondani nem tudom. nem tudom...
Lehet, hogy ma csak rosszabb napom van, lehet, hogy csak ez szimplán egy női "rosszabb napok" egyike...fogalmam sincs!
Alig várom, hogy valami előrelépés történjen. inkább dobj ki, taposs el...csak ezt sokáig ne. nem bírnék ki 2 hónapnál többet. akit szeretek, annak a hiánya, a TE hiányod, számomra olyan szintű szenvedés, amilyent talán még sosem éreztem...
Ha eldobsz viszont magadtól, az én kezelésem következik. ez nem fenyegetés, sosem tennék ilyent. nem fenyegetőzök az életem eldobásával, az nem én lennék, nem vagyok olyan. csupán annyit "jegyeznék" meg halkan, mint lábjegyzetként...hogy az életem kicsit összedőlne, kicsit elillanánnak az álmaim, az öröm, ami még ezekben a hetekben is valamilyen szinten bennem él...és az a bizonyos kis világ is összedőlne...szerelem nélkül...hát nem tudom. ha szeretek valakit, azért harcolok, küzdök.
Érted.
Szeretlek.
Hiányzol.
Csók.