2008. április 22., kedd

97 nap /április 22./

Kicsi!
Épp azon tanakodok, hogy írjak neked vagy ne. nem azért gondolkodok, mert nem lenne mit írnom, dehogyis...ha alkalmam és lehetőségem lenne rá, folyamatosan csak és kizárólag Neked írnék megállás nélkül, hisz' annyira hiányzol, hogy elmondani sem tudom. nagyon. és még annál is jobban...
Remélem lassan Te is abbafejezed a melót, nehogy megerőltesd kis testedet, ami számomra az etalon, az a bizonyos mérce...ami olyan magasra került általad, hogy nehéz lenne utánad bárkire is azt mondanom, hogy "ejj, nem rossz"...nagyon nehéz. vagyis nem, mert eszem ágában sincs senkire sem ezt mondani, továbbá eszem ágában sincs senkire sem mégcsak ránézni sem. dehogyis. nekem azt hiszem a látóköröm nagyon beszűkült irányodba. nem látok és nem is akarok kis életemben már mást, csak Téged látni. lehet, hogy nyakatekertek ezek a mondatok, de tudom, hogy Te már ismersz annyira, hoyg ki tudod még ezeket is bogozni...
Amúgy ma nem törpént velem semmi figyelemre méltó. délelőtt konyhatündéreskedtem, egy új receptet próbáltam ki...és azért, hogy ha majd végre megkérsz, hogy főzzek neked valami finomat, mondjuk a szülinapomon, majd el tudjalak rendesen kápráztatni. ilyenekkel. és másokkal:-) meg azzal, hogy most majd megerőltetem és rábeszélem magamat arra, hogy azok a bizonyos reggeli vagy inkább nekem esti felülések nem is lennének annyira hiábavalók. hogy még jobban tetszek neked. na, azért aztán mindent...
Aztán délután kis szőrgombócnak vettem pórázt, amitegyenlőre szívből utál és harcol vele, de talán az udvari séták megteszik a hatásukat, és lassanként az utcára is ki lehet vele lépni anélkül, hogy átesnék a saját kucsámon:-) aztán igénybe vettem a technika vívmányaként múltkor már emlegetett szerkezetet, és szerintem most nem járt túl az eszemen. nem viccelt meg, és megfelelő árnyalatú lettem...remélem:-)
...
Hátt Drágám, azt hiszem a blogból mára ennyi, most írok Neked egy üzit, mert már nagyon nem bírom és csak remélem, hogy este hallhatom azt a drága hangodat, mert hiányzol. rossz nélküled!
...
Szereti Édit.

Nincsenek megjegyzések: