Buksifejű, mi?

Szóval igen. Buksifejű, mi? Drága vagy, hogy megváltoztattad a jelszavadat...és hogy engem, rólam nevezted el Drága...hmmm, hát csak szeretni tudlak emiatt! meg úgy amúgy is:-)
...
Gondoltam írok most ide kicsit, úgyis kb. 1hete erre sem néztem, annyi dolgom volt. dolgoztam, meg kiskucsázni kellett, meg szerelmezni kellett...azaz azt nem kellett, mert szívesen teszem, akár egész nap szerelmeznék, ha végre nyernék, azaz inkább Ő nyerne azon a lottón és akkor remélem nem kellene semmit sem csinálni, csak lógatni a lábunkat a Kubai óceánparton...mmm...azért nem lenne rossz. kicsit jó lenne. vagyis inkább nem is kicsit:-) remélem egyszer oda is eljutok. eljutunk. egyedül nem megyek én már sehova sem!
Amúgy most túl sok ihlet nincsen bennem, a gondolataim irányában változatlanok, és szerintem, azaz nem is szerintem, hanem tuti azok is maradnak még úgy kb. 50 évig. vagy ha tovább élünk, akkor még tovább. ez ennyi!:-D
Szombaton sikerült hisztis kislányt játszanom, azaz nem is hisztist, hanem inkább szipogós, arceltakarósat. de nem direkt volt. megnéztük azt a filmet, aztán megállapította, hogy egy csajszifilm, meg picit nyálas is...jó, rendben van, szerintem is...de igazából minden igazi nő, azaz lány egy ilyenre vágyik. hogy jön a nagy Ő, sok keveredéssel, meg bonyodalommal, meg sírással, de végül az övé lesz...abban a ruhában, amire egész életében várt, amiről egész életében álmodozott, abban, amelyet azzal akar viselni, akivel az életét akarja. hát igen...a bonyodalmak, a sírások, a keveredések megvannak, megvoltak...és a NAGY Ő...az Igazim is megvan...csak rajta múlik, hogy meg is marad-e, hogy meg is maradok-e...aztán a fehér ruha...nemtudom...régebben nem akartam, az egész ellen úgy tiltakoztam, ahogyan csak lehetett. pedig lett volna rá lehetőségem. akár már 2 éve nyáron abban libeghettem volna, vagy múlt nyáron, ha nem vetek véget ANNAK. de semmi értelme nem lett vna...egy szép, és egész életben álmodozott ruha miatt nem szédíthetek valakit, akivel elmúlt. szóvala fehér ruci akkor egy időre stornozva lett, és akkor toppant be a Drága! aki aztán rendesen mindent összezavart. nem is összezavart, inkább átértékelte, vagyis átértékeltem mindazt, amit eddig elvként fogtam fel. megváltozott a véleményem sok dologról, sokmindenről. sokkal nyugodtabb, türelmesebb, átgondoltabb lettem. ez muszály. kell. nekem kell. nekem ő kell. csak remélni tudom, hogy ő is fordítva valahogy így gondolja...és a fehér ruha? hát nem tudom, hogy nekem valaha lesz-e olyanom? mert mással nem kell, vele meg nem tudom...lesz-e még egyszer olyan bátor, vagy vakmerő, vagy...mindegy is. túlélem azért anélkül is, max. a szívecském egy picit összeszorul, amikor ilyent látok...sebaj! majd csak alakul valahogy.
Csak megmaradjon nekem...most ez a lényeg. és azt hiszem most nem beszélek, azaz írok többet, mert már így is túlragoztam a dolgot.
...
Csak, hogy tudja, hoyg mennyire fontos nekem, azért írom le. csak azért. meg azért, hogy ne felejtse el, várok rá, a türelmem nem fogy el...és szeretem. mindennél jobban. egyszer a szélvédőjére is kapott kis üzenetet, kis fehér cetlire. na...annyira szeretem...

Kicsilányka.