Pilinszky János - Azt hiszem
Azt hiszem,
hogy szeretlek;
lehúnyt szemmel sírok azon,
hogy élsz.
De láthatod,
az istenek,
a por,
meg az idő
mégis oly súlyos buckákat emel
közéd-közém,
hogy olykor elfog a
szeretet tériszonya és
kicsinyes aggodalma.
Ilyenkor ágyba bújva félek,
mint a természet éjfél idején,
hangtalanúl és jelzés nélkül.
Azután újra hiszem,
hogy összetartozunk,
hogy kezemet kezedbe tettem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése