***

...és nem meri megkérdezni, hogy mit csinálok ma este:-) komolyan, úgy érzem magamat, mint az első randi előtt, amikor várja az ember, hogy a másik majd hívja és találkára hívja...imádom ezt az érzést, és közben utálom is, hiszen azért ez nem az első randink lenne, mégis úgy tudok neki, olyan boldogsággal örülni...hiányzik nagyon! és csak remélni merem, hogy hamarosan kapok Tőle egy üzit és félénken - még a nézését is tudom, milyen akkor - de talán megkérdezni, vagy elhív talira...
ÉDIIIIIII!!!
Hiányzol...és remélem, hogy most is működik a telepátia...
Lassan a mai napi melónak is vége szerencsére, kicsit sok(k) volt...
És várok...várok...
Csókica.
Szeretlek.
Buksim.