Nem tudom mennyi még...

Előbb beszéltünk, és igyekeztem nem hallatni, hogy ismét bőgök. azt hiszem egy szőke bőgőmasina vagyok. egész délután gombócban a pocim, amióta írtál, hogy mi a "helyzet"...aztán most kicsit azért "megnyugodtam"...de igazán nyugodt majd tudod mikor leszek?...nem akarom ismételni magamat...szerintem ezt már Te is nagyon jól tudod.
Hátt, őszintén szólva...én elhiszem, hogy megviselt és rossz volt, de komolyan sokkal másabb, talán nyugodtabb voltál most, ahhoz képest, amilyen pár hónappal korábban. és kérlek Drága! ha úgy érzed, hogy szükséged van a Márta segítségére, légyszíves beszélj meg vele egy időpontot. és inkább kérj kölcsön tőlem vagy akármi...mondtam, hogy bármit...értsd: BÁRMIT megteszek azért, hogy a régi legyél...hogy Nekem legyél...
Na szép! ismét a könnyeimmel harcolok, úgy látszik ez egy ilyen hónap. és ismét, azaz nem ismét, hanem változatlanul félek és féltelek Téged.
Amikor vasárnap elolvastam a blogbejegyzésedet, el sem tudod képzelni, mennyire boldog voltam. és attól függetlenül, hogy tudom, hogy nem egyik pillanatról a másikra fog mindez bekövetkezni...de igyekszem türelmes lenni és türelemmel lenni feléd, a kapcsolatunk és a helyzet felé egyaránt...aztán most valami kis (kis?) félsz kapott el. aziránt, hogy ilyesmi-ha nem is pont ilyen-de bátorító bejegyzést vagy éppen üzenetet olvastam már. bár igaz ami igaz, ilyen komolyat még Tőles sosem. és ha belegondolok abba, hogy amikor azon a bizonyos színházas vasárnapon jöttünk haza, mennyire kilátástalannak és céltalannak érezted kis életed, ahhoz képest hatalmas javuláson mentél kerersztül. és igyekszem nem gondolni a régi dolgokra, hanem próbálom elhinni és bízni abban, hogy igen! lehet ez még velünk, és lesz is ez még velünk...most azért mást érzek, mint a korábbi hónapokra. sokkal jobban bízok benned ezekkel a dolgokkal kapcsolatban, mint előtte, annak ellenére is, ami történt. mert-talán nem tévedek túlságosan nagyot-de nagyobb, sokkal erősebb akaraot érzek benned, rajtad. javíts ki kérlek, vagy cáfolj meg őszintén, ha nem így van...kérlek!
És azt se felejtsd el sohasem, hogy melletted vagyok. láthatod, láthattad, történjék bármi. legyen az jó, vagy legyen az rossz. ha te harcolsz értem, a minimum az, hogy én is miattad. és ha te küzdesz, naná, hogy én is fogok...ha el kell tolni azt a rohadt dátumot, hát legyen, de legyél nekem! inkább kibírom még azt a hónapot, vagy a következőt, ha az utána következő sokat-sokat veled tölthetem.
Megint bőgök.
Szeretlek.
Basszus, mint még senkit. tudom, hogy ismétlen magamat, de akkor is.
Na, megyek, bemegyek a töröttablakú szobámba.
Ja, és azt, hogy ha rajtam múlna, már holnap főzné rád...nem kicsit mondtam komolyan!;)
Szeretlek Édi.
Buksim.