2008. június 28., szombat

És már itthon is vagyok. Az első dolgom volt, hogy ránézzek blogunkra, és épp akkor kaptam a bejegyzést a Kedvestől. Nagyon nagyon örültem ám neki, mert sokáig nem kaptam választ az üzenetemre, s már azt hittem valami baj van. De aztán hosszan írt nekem választ, amivel nagyon nagy örömet okozott nekem. És már vacsiztam is, 2db zsemlét falatoztam be, fincsi felvágottal. Jól esett, mert kezdtem már éhes lenni. S utána becsüccsentem ide a gép elé. Megnéztem a használt autókat, hátha raktak fel valami még jobb nekem valót, de nem, nem, szóval marad a két alternatíva, mert a kaposvárit ugyan azt mondták lefoglalózták, de kamu a dolog, hisz bohóc az a másik gyerek, kis buznyák, oszt még a hitelt sem kapja meg állítólag. Szurkolok hogy ne kapja, mert akkor bevállalom azt a kocsit, még ha nem is fekete, tojok rá, menjen, s kerüljön a lehető legkevesebbe, de azért legyen szép, hogy jó érzéssel üljek bele. Hát ennyi. A meleget meg több ezren kibírják ilyenkor klíma nélkül, a Kedves is, hát én is ki fogom. És majd, mire néhány év alatt telepakolom kilométerrel, frankón eladom, és veszek feketét, de az 147-es Alfa lesz, a gyengém….:) és most nekem morrrr….az anyámmal mindig össze kell vesznem, öt percre mentem ki az apunak segíteni valamit, és nyitva hagytam a gépet, hát jövök be, ott ül és olvasgatja a LEVELEM!...amit Neked írtam…ez őrület,kibaszott magánszférája nincs az embernek, nálatok a szobátokba nem mennek be, ha otthon se vagytok, vagy csak ha vészhelyzet van, a szekrényt ki nem nyitnák anyukádék, hát ez meg a levelemet olvasgatja boldogan….szétszab az ideg, mi cuccomat feltúrhatja ha nem vagyok itthon…ez normális???? És azt mondja ne kiabáljak vele, nem kiabáltam, csak felemeltem a hangom. De ez normális, hogy a másik leveleit olvasgatják? Szerintem mindenki más kiakadt volna. Tiszta ideg a gyomrom amúgy is, egy kicsit kikapcsolni próbálok, örömmel olvasgatom a soraidat, melyek megnyugtatnak, erre megint jön, és felhúz úgy, hogy ne tudd meg mennyire ezzel a baromságával. Zárjam kulcsra az ajtót???? Csak az a baj, hogy nem lehet. Mondjuk akkor is ott az ablak neki, most már nem tudom, mit csináljak. És akkor csodálkozik, hogy nem rohanok haza, az emeletre meg viszont igen. Most teljesen kiakadtam. Bocsánat. Na, fel is jöttem ide a kisszobámba, itt talán nyugtom lesz. Hát Kedvesem, így mennek itt nálunk a dolgok. Ez kész…………………………………………………………….
Szóval, autó ügyről ennyit. Köszönöm Drága amiket írtál, és nem, nem zaklatsz, nem, nem!!! Sőt, ahogy mondani szoktam, hogy amikor találkozunk az erőt ad….hát az is, ha ilyeneket írsz…köszönöm….próbálok hálás lenni Neked mindezekért, és próbálom tényleg úgy, és olyan rövid idő alatt rendezni a kis életemet, hogy legyen lehetőségem Eléd állni azzal a „tiszta lappal”….és akkor nem kell többé már félni, és akkor azok a „kislányos álmok, és vágyak”….akkor semminek nem lesz akadálya….komoly szavakat írtál nekem, tudod, és rengeteg erőt ad, hogy így gondolsz rám, vagy velem kapcsolatban…igen, én ma ismét ott jártam, és ma ismét komoly beszélgetést folytattunk. Próbáltunk végig menni az utolsó évek történésein, és az adott időszakokra jellemző érzelmeinket megbeszélni, egészen a mai napig. Hogy megértsük, és értsük meg, hogy meg tudjuk értetni a másikkal, miért jutottunk idáig. Az hogy én hazudtam, az egy alap probléma, amit már nem tudok helyre hozni, s ez komoly gond ilyenkor mindig, de szükség van arra, hogy így végigbeszélve, mindketten elfogadjuk a kialakult helyzetet, s azt, hogy ez elromlott. S fura, de ma ismét emberi hangon zajlott mindez, és ma senki nem akart ölni. És ez az út lesz a helyes, igazából komolyan a kettőnk közötti helyzetről csak ezen a héten kezdtünk el beszélgetni, ami indult úgy ahogy, és miatt, de úgy érzem ismét a mai nap után, hogy rendben lesz minden, és meg fogjuk tudni oldani. Tudom, hogy ezt már hallottad párszor, de csak ismételni tudom magam Kedvesem… s csak azt a vasárnapi levelem tudom újra emlegetni, és ahhoz tartani fogom magam….És most lemegyek, mert meg már lelkifurdalásom van, hogy miért szóltam az anyámra keményebben…miért lelkizek én mindenféle szirszaron, ez hihetetlen!!!! Ezt majd kineveled belőlem, ha szépen megkérlek?...:) És most már épp azon izgulgatok, hogy ma kivel hoz össze a sors Szergényben, vagy ha nem ma, akkor holnap…áááhhh….szólj a Tímeának ágyazzon meg nekem!!!!....Dénsfán!!!....

…szeretlek Drága Kicsilányka!!!!....

Nincsenek megjegyzések: